MÉREGTELENÍTÉS

A szervezetünk egy olyan összetett, önellátó és önszabályozó rendszer, amelyben minden úgy van kialakítva, hogy sokáig, illetve betegségek nélkül élhessünk. Ehhez azonban szükséges egy általunk biztosítható feltétel megvalósulása, mégpedig az, hogy megfelelő fiziológiai szinten tartsuk és megőrizzük a szervezetünk minden szervét és szervrendszerét.

Az egyes betegségek rendellenes állapotokat jelentenek, amelyet nem ritkán saját magunk generálunk túlzott mértékű ételfogyasztással, a táplálékaink nem megfelelő megválasztásával, valamint azzal is, hogy az ételeinket nem megfelelően, nem elégszer rágunk meg.

Ennek következtében a gyomor-béltraktusban megindul az erjedés és rothadás, melynek következménye, hogy az idegrendszer legyengül, valamint a belső elválasztású mirigyek, a meg nem emésztett táplálékból szervezetet szennyező nyálkák, kövek, sók képződnek. Egyértelműnek és természetesnek tekintjük, hogy ha egy ruhánk bepiszkolódik, akkor kimossuk, kitisztítjuk azt, azonban nem ilyen természetes az, hogy a szervezetünket is megfelelő módon tisztítsuk. A belső szennyeződések azonban idővel akadályozzák a szerveink és szöveteink funkcióját.

Miként lehet megállapítani azt, hogy a szervezetünknek szüksége van-e tisztításra, valamint hogy mekkora szennyeződés mértéke?

Ezen kérdéssel a történelem során már számos gyógyító foglalkozott, Hippokratész és Avicenna is figyelmet fordított erre, és a szervezet szennyeződésének több szakaszát különböztették meg:

1. Az első szakaszban a külsőleg egyébként egészséges ember felfigyel arra, hogy fáradékonyabb, mint eddig a pillanatig. Ebben a stádiumban nagy gyakorisággal jelentkezhet a nyaki csigolyák enyhe, degeneratív elcsontosodási zavara, valamint fáradtságérzet a hátgerinc környékén.
2. A második szakaszban a meglévő fáradtság fejfájással egészület ki, illetve jelentkezhetnek görcsös fájdalmak a végtagokban, nők esetében feér folyás is jelentkezhet.
3. A harmadik fázisra jellemző, hogy a bőrben felhalmozódott mérgező anyagok valamilyen allergiás vagy ekcémás kiütések formájában jelennek meg. tünetként előfordulhat még hasmenés, asztma, gyakori meghűlés, köhögés, tüdőgyulladás vagy csalánkiütés.
4. A negyedik szakaszra jellemző, hogy a biológiai szennyeződések homok, kő vagy kalcium felhalmozódás formájában rakódnak le a vesében, az epehólagyban, az ízületekben, illetve a petefészekben.
5. Az ötödik szakaszban a szennyeződéssel érintett szervek deformációja indul meg. A szennyezettség  többek között reuma, vagy ízületi gyulladás formájában jelentkezik, illetve a Bechterew-kór formájában is megmutatkozhat. Ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy a szervezetben felhalmozódott húgysav ahelyett, hogy távozna a szervezetből, lecsapódik az ízületekben, valamint az izmokban. Ez fájdalommal járhat, valamint korlátozhatja a mozgást.
6. Az utolsó szakaszokban a kóros szövetelváltozások jelentkeznek különösen a májban és az agyban, de megjelenhet ez a tünet más szervekben is, akár rosszindulatú daganatok is képződhetnek.

Elmondható tehát, hogy a daganatos megbetegedések megelőzhetőek azáltal, hogy megfelelően tisztítjuk a szervezetünket. Fontos azonban az is, hogy testünk mellett a gondolatainkat is tisztán kell tartani ahhoz, hogy minden szervünk és a szervezetünk is megfelelően funkcionáljon.

A táplálkozás megváltoztatása és a szervezet belső megtisztítása elindítja az öngyógyulás folyamatát.

Fontos a tisztítások sorrendjének megtartása, kiemelkedő figyelmet kell fordítani a mikroorganizmusok megsemmisítésére, illetve a vastagbél és a máj tisztítására.