Húgyúti fertőzés kezelése természetes módon

A húgyúti fertőzések kezelésére az orvosok a legtöbb esetben antibiotikummal történő kezelést ajánlják, mely kezelésnek a típusa és időtartama a kezelt személy egészségi állapotától és a vizeletben talált baktérium típusától függ.

Az antibiotikumok használata azonban az esetek többségében nem szükséges, illetve hosszútávon olyan problémák kialakulásához vezethet, melyek során a hasznos baktériumok elpusztulnak, amelyek a patogén baktériumok elszaporodását akadályozzák. Az antibiotikum hosszabb távon történő alkalmazása rezisztens baktérium törzsek létrejöttét eredményezheti, például a belekben élő E-coli. Ha ez a baktérium a húgyutakba kerül, onnan nehéz kikezelni, aminek eredmény súlyos vese és hólyaggyulladás lehet.

Elmondható továbbá az is, hogy az antibiotikumok nem alkalmasak a fertőzés kialakulásának megelőzésére. A gyógyszerrel történő kezelés rövid távon egyszerűbb megoldásnak tűnhet, azonban hosszú távon nem szüntetik meg a fertőzéshajlamot, illetve még súlyosabb esetek is kialakulhatnak mint akkor, ha soha nem alkalmaztunk volna antibiotikumot.

Tapasztalatok alapján elmondható, hogy aki már átesett életében húgyúti fertőzésen, nehéz gyorsan és hatékonyan kezelni.

Melyek a legjobb természetes gyógymódok?

A bő folyadékfogyasztás, illetve a vízhajtó hatással bíró zöldségek és gyógynövények fogyasztása javasolt húgyúti fertőzés esetén.

A vízhajtó hatás közvetett módon járul hozzá a gyógyuláshoz, mivel a vizeletkiválasztás megnövekedése megszünteti a vizeletpangást, valamint a vizelet mennyiségének megnövekedése által felgyorsul a baktériumok kiürülése a szervezetből, így csökken az újrafertőződés esélye is.

A gyógynövények közül javasolt a nyírfalevél, a pitypang föld feletti hajtásának, illetve gyökerének, a mezei zsurló leveles hajtása, az aranyvesszőfű, a lestyángyökér, a csalánlevél, a tarackbúza gyöktörzs, illetve a kukorica bibe fogyasztása.

Célszerű és segítséget jelenthet, ha étrendünkbe is vízhajtó hatású zöldségeket építünk be, különösen a spárga, a zeller, a petrezselyem, a sárgarépa, a retek, a paradicsom, az uborka és a saláta fogyasztása javasolt.

Vízhajtó hatású gyógynövények ajánlott napi dózisa (Csupor D. nyomán)

A kialakult fertőzések kezelésének másik fontos eleme a vizelet és húgyutak fertőtlenítése, ami a rossz baktériumok és kórokozók pusztulásához vezet. E hatás elérése érdekében olyan gyógynövények fogyasztása javasolt, melyek a vesén keresztül fejtik ki antibakteriális hatásukat, valamint a baktériumok megtelepedését más módon akadályozzák meg a bennük található hatóanyagoknak köszönhetően.

Ilyen gyógynövény különösen a medveszőlő és a tőzegáfonya, melyek kiegészítőül szolgálhatnak az antibiotikumos kezelés mellett, illetve adott esetben helyettesíthetik is az antibiotikumokat.

A medveszőlő az enyhébb fertőzések megszüntetésében lehet hatásos segítség, míg a tőzegáfonya, mely az észak-amerikai nagy termésű áfonya, a megelőzésben lehet segítség, valamint hozzájárulhat a fertőzés kiújulásának megelőzésében. Mindkét gyógynövény beszerezhető tea, kapszula, illetve szirup formájában is.

A medveszőlő ajánlott napi adagja 3 g medveszőlőlevélből készült tea, melyet naponta maximum 4 alkalommal ajánlott fogyasztani. Amennyiben más készítményként fogyasztjuk, a napi ajánlott adag 400-800 mg arbutint tartalmazzon. A medveszőlő teát fontos, hogy  hideg áztatással készítsük, mert ellenkező esetben, ha leforráznánk, a magas cserzőanyag-tartalma irritálná a gyomrot. Az előforduló mellékhatások miatt hosszú távon nem ajánlott a fogyasztása. Legfeljebb egy héten át fogyasszuk és évente maximum 5 kúrát végezzünk el.

A tőzegáfonya ajánlott napi adagja 300-750 ml gyümölcslé, vagy más formában történő alkalmazása esetén 200-1500 mg kivonat körül mozog. Inkább a standardizált készítményeket alkalmazzuk, tekintettel a gyümölcs, valamint a gyümölcslevek magas cukor-tartalmára. A tőzegáfonya fogyasztása a súlyosabb esetekben is segítséget jelenthet, mivel a benne található hatóanyagokkal szemben nem alakul ki rezisztencia és más mellékhatások sem.

Az alkalmazott kúra alatt kerüljük a só, illetve a cukor használatát, mivel ezek megterhelik a vesét és így hátráltatják a baktériumok pusztulását.

Célszerű, ha étrendünkön is változtatunk ebben az időszakban. A panaszok fennállása alatt mellőzzük az olyan élelmiszereket, melyek vizeletsavasító hatással bírnak. Ilyen alapanyagok a húsok, a kagyló, a tojás, a földimogyoró, dió, kenyér, a sokak által kedvelt reggeli alapanyag: a gabonapehely, valamint a tészták, a rizs, a lencse, kukorica, szilva, kávé, cukor, a méz, különböző szirupok és lekvárok.

Amellett, hogy ebben az időszakban elhagyjuk ezeket az élelmiszereket, párhuzamosan erősítsük immunrendszerünket, melyhez segítséget nyújthat számos vitamin és gyógynövény is, például a bíbor kasvirág, a csipkebogyó, vagy a homoktövis. Szeretném kiemelni a fent említett gyógymódok mellett a piócaterápiát is, melynek csodás gyógyító hatása van, és amely munkám során számtalan alkalommal bizonyította jótékony hatását.